Wednesday, April 27, 2011

Gál László: Island Peak mászás 2011. április 21-25-ig.

A mászás utolsó szakasza, a csúcs.
Island Peak mászás 2011. április 21-25-ig.
Részletes beszámoló!!!

Miután kicsit bemelegedtünk az alaptáborban, elindultunk vissza, azzal a nem kis céllal, hogy felmásszunk az Island Peak csúcsára. Az alaptábort 2 nap alatt értük el. Ez alatt megkerültük az Everest csoportot, és már a Lhotce Déli falában is gyönyörködhettünk, melyet az Everest alaptáborból teljesen eltakart előlünk a Nutce.
Lejebb érve ismét megjelentek a bokrok, legelők. A jég és kőrengeteg zöldre váltott. Utunk során gyönyörűem sütött a nap, néha erős széllel társulva. A délutánokra felhős lett az idő. Késő délutánra végeztünk a sátrak felállításával az 5100 méteren lévő alaptáborban. Szűkös vacsora, teázás, és bújtunk a hálózsákba.
Ováció az Island Peak 6189 méteres csúcsán. Háttérben a Lhotce.

Az indulást hajnali 1 órára terveztük. Ébresztő 0.15-kor volt. A -9 fokos éjszakában eddig még elaludni sem sikerült. Nekiindultunk, az eleinte lankás ösvény egye meredekebb lett. Visszanézve fejlámpák hosszú sora jelezte az utat. A kövek közt haladva néhány helyen sziklamászó technikára is szükség volt, természetesen fejlámpával keresve az utat. 5900 méteren kellett váltanunk hágóvasra.
Nemzeti színű szalag a csúcson.

Utunk gyönyörű gleccserképződményeket, hasadékokat, üregeket kerülgetve haladt. Kötélbiztosítással haladtunk a megfogyatkozott trekking csapattal. A csúcs elérése előtt még várt ránk egy 160 méteres fix kötelekkel biztosított 70 fokos jégfal. Ez hab volt a tortán a 8 órás mászás végére. Keményen küzdeni kellett a csúcs eléréséért. Ez az expedíció tagokon kívül 3 tekkingesnek sikerült. Minden elismerésem a teljesítményükhöz.
A csúcson kis hely volt, 6-8 ember fért el szűkösen. Gyönyörű kilátásunk nyílt a Lhotce hatalmas déli falára. Mi a csúcsot az ellenkező oldalról próbáljuk elérni, az utunkat innen nem lehet látni. Néhány fotó, egy rövid nemzeti színű szalag a csúcson és indulás lefele, hogy a sorban állók is felférjenek a csúcsra.
Chukung hotel étkező.

Lefele haladva már megint borús lett az idő. Siettem vissza a sátrakhoz. A felfele vezető útnál kicsit hosszabb lehetett lefelé, de odaértünk. A kicsit nagyobb szomszéd táborban 100 helyi pénzért kaptunk 1 forró italt, ami az életünk mentette meg. Bedőltem a sátorba, és aludtam egy órát. Újjáéledve ébredtem. Lebontottuk a sátrakat, másfél órás gyaloglással átköltöztünk a szomszéd Chukung falucskába. Eddigi szálláshelyeink közül ez volt a legszebb, és legtisztább. Reggel a WC-ben fertőtlenítőszer illatát éreztük. Ilyent még sehol nem tapasztaltunk. Persze azért itt a csillagokat másként adják, mint Európában.
Lobuche a szobánk.

Reggel néhány közös fotó után szétváltunk a trekkingesektől. Ők hosszú gyaloglás után Luklából repülnek Kathmanduba, majd néhány nap múlva Budapestre.
A 4 főre fogyott mászó csapattal fojtatjuk utunkat az Everest alaptáborba. Havas hideg időnk van. Hosszasan beszélünk az előttünk álló mászásról. Lobuche falucskában éjszakázunk. A kiválasztott hotelban már nincs szoba. Még az ajtóban álunk, mikor egy hölgy szinte összecsuklik a magasságtól. A ház alkalmazottja azonnal kezelésbe vette. Felfele jövet kétszer is láttuk, rosszul lévő embert vittek lóval alacsonyabbra, hogy jobban legyen.
Végül nagy nehezen találtunk helyet, igaz itt a legrosszabb szállást sikerült kifognunk. A közösségi teremben tömeg, fura alakok, félhomály. A rendelt vacsoránkra 2-3 órát várunk.
Lefekvés után az jár a fejemben, ez az első húsvét, amit nem töltök a családommal. Nagyon hiányoznak.
Lobuche a folyosó

Reggel indulunk tovább az alaptáborba, ahova kora délután érkezünk.
Nagy öröm újra látni Lajost. Még ennél is jobban esett a fürdés tisztacsere, borotválkozás.
Rövid számvetés után kiderült, ma 13. napja járjuk gyalogosan a Sherpák országát. Csodálatos élményekben volt részünk. Néhány nap pihenés után, már a Mont Everest mászó útján fojtatjuk akklimatizációnk a 8500 méteres magasság sikeres elérésének érdekében.

Tegnap az alaptáborban Pudzsa szertartást tartott egy helyi Láma. Kérte az isteneket, hogy felengedjenek a csúcsra., A mászáshoz használt felszerelésünk megáldotta.
Várhatóan holnap indulunk a hegyre, cél a 2-es tábor.Útunk a Kumbu jégesésen, a Halgatás Volgyén keresztűl vezet a táborig., ahol elkezdjük a felszerelés depozását.
Rossz az időnk, nincs napsütés, kevés az energiánk. Az agregátorunk még nem jó. Valami megoldást találok, még írok.
Laci.

No comments:

Post a Comment